A lehető legjobban lecsupaszított tér, a semleges, fakó színek és a geometrikus formák irányzata sokak szerint az elidegenedett elszürkült embert tükrözi. Igaz, hogy a puritán minimalizmus nem tobzódik a mintákban, a felesleges díszítésekben, a kiegészítőkben – vonalai egyenesek, a tér vízszintesekre és függőlegesekre, négyzetekre és téglalapokra tagozódik, a színek visszafogottak, egyértelműek a bútorok funkciói -, a minimalizmus éppen ezzel teremti meg a személyre szabott lakberendezés lehetőségét.
A minimalizmus a legegyszerűbb formákra redukálja mindazt, ami elengedhetetlenül szükséges a lakásban. A térbeosztás egyszerű és könnyen áttekinthető. Ebből ered a sokszor sterilnek tűnő tisztaság, és ebből ered a szinte végtelen formájú variációs lehetőség is, amivel ezek a minimál terek életre kelthetők.